Felkészülés a téli kerékpározáshoz - A téli bringázáshoz csak két dolog kell

forrás: origo.hu

Az átlagember téli ruhatárában szinte minden megtalálható a téli bringázáshoz a telet és a bringát leszámítva. Az öltözködésre, a kiegészítőkre és a kerékpár karbantartására csak azoknak kell extra pénzt és időt fordítaniuk, akik tényleg mindig, kemény mínuszokban és szakadó hóesésben is biciklivel akarnak közlekedni. Néhány dolgot azért mindenkinek érdemes szem előtt tartani. A kerékpározás télen is gyors és egészséges közlekedési forma, egy kis hideg miatt nem kell lemondani róla.

 

Két dolog szükséges feltétlenül ahhoz, hogy valaki télen is tudjon biciklizni: tél és bicikli. Persze sok egyéb ruhadarabra és kiegészítőre is szükség lehet, annak függvényében, hogy az ember mennyire ragaszkodik a bringájához, és mennyire gyorsan akar haladni.

Egészségesebb, mint a tömegközlekedés

Alapvetően a téli bringázásnak pont azok az előnyei, mint a nyárinak. Városban a kerékpár a legrugalmasabb közlekedési eszköz, nem köti a menetrend, nem áll a dugóban. Ez furcsán hangozhat, de télen kimondottan egészséges. Egyrészt a testmozgás önmagában egészséges. Másrészt a biciklin nem tüsszent a nyakunkba senki, mint a buszon. Harmadrészt pedig, a biciklin ugyan hideg van, de legalább egyformán van hideg, fel lehet hozzá öltözni.

A tömegközlekedés a megfázás tiszta receptje: izzadás a buszon, didergés az utcán, cúg az aluljáróban. A bacilusok azt is szeretik, amikor az ember kiszáll a meleg autóból egy szál semmiben, azzal, hogy csak egy perc séta a munkahely, vagy hogy a parkolóban nincs is olyan hideg.

A biciklin egész úton egyformán hideg van

Forrás: MTI/Mohai Balázs

Nem kell mindig bringázni

Ami az öltözködést illeti, ha nem akarunk mindig, minden körülmények között mindenhová a lehető leggyorsabban biciklivel eljutni, akkor a normál téli ruhatárunkon kívül nincs szükségünk semmire. A téli napok nagy részén azért nem szakad a hó vagy az eső, és nincsen szibériai hideg. Azon a néhány napon, amikor az előbbiek bármelyike előáll, a bicikliről átülhetünk autóba vagy tömegközlekedésre. A tél amúgy is tél, már csak olyan, hogy fel kell hozzá öltözni, a kerékpározás viszont se nem extrém, se nem sport, bár lehet sportszerűen űzni (ez egyébként szinte mindenre igaz).

Van rajta sapka

5, de különösen 0 fok alatt néhány szempontot azért érdemes szem előtt tartani. A legfontosabb a sapka. No nem csak azért, hogy elkerüljük az idő előtti kopaszodást. Az emberi fejben található egy fontos szerv, ami egyrészt sok oxigént fogyaszt, másrészt a szervezet igyekszik üzemi hőmérsékleten tartani. Ezért a fej vérellátása mindig intenzív, következésképpen hidegben sok hőt adunk le a fejünkön keresztül. Télen egy sapka többet ér, mint egy pulóver a kabát alatt.

A legnagyobb ellenség: a szél

A kesztyű is nagyon fontos, elfagyott ujjakkal nehéz fékezni. A kötött kesztyű semmit sem ér, átfúj rajta a szél, és olyan, mintha rajtunk se lenne. Ugyanez igaz a felsőtestre. Olyan dzsekit vagy kabátot érdemes felvenni, amin nem fúj át a szél. Nadrágból megteszi egy egyszerű farmer is, de nulla fok alatt már érdemes cicanadrágot, futónadrágot vagy jégeralsót húzni alá.

Egy sima farmer a menetszél miatt hidegben már kevés lehet, különösen, hogy biciklizés közben a nadrág rásimul a combra, nincs szigetelő levegőréteg a szövet és a bőr között.

Lábbeliből szintén megteszi szinte bármilyen (igen, magas sarkú csizmában is lehet biciklizni), annyi a lényeg, hogy bírja a szelet, vagyis a vékony tornacipő nem opció. Ha esetleg fázna a lábfejünk, mindig húzhatunk második vagy akár harmadik pár zoknit.

Ízlések és pofonok

Télen is igaz a bringás alapszabály: biciklizéshez nagyjából egy réteggel kevesebb ruha kell, mint gyalogláshoz. Vagyis ha amúgy két pulcsit vennénk a kabát alá, bringázáshoz valószínűleg elég lesz egy is.

Csodarecept viszont nincsen. Minden ember más és más, végső soron mindenkinek magának kell kitapasztalnia, adott körülmények között mi az a ruhamennyiség, amiben még se nem fázik, se nem izzad meg.

Ki kell tapasztalni, mennyi ruha az ideális

Forrás: MTI/Mohai Balázs

Fény az éjszakában

Ami a kerékpárt illeti, az télen igényelhet pluszkiegészítőket és többlettörődést; megint csak minden attól függ, alapból milyen biciklink van, és milyen körülmények közt használjuk.

Lámpái ugye minden kerékpárosnak vannak (legalábbis nagyon reméljük). Télen a korai sötétedés miatt jobban oda kell figyelni, nehogy otthon felejtsük őket, ha leszedhetőek. Ha elemesek, akkor arra is ügyelni kell, hogy az elemek ne legyenek túl fáradtak, a lámpák erősen világítsanak, a köd néha alaposan sűríteni tudja a sötétséget.

Sárvédő nélkül lehet, de nem érdemes

Télen is lehet sárvédő nélkül közlekedni, ha még a lehetőségét is kizárjuk, hogy vizes, latyakos időben keljünk útra, vagy kimondottan szeretjük, ha nyakig sárosak leszünk. Máskülönben érdemes sárvédőt felszerelni (ha nincs a biciklin gyárilag), méghozzá olyat, ami a hátsó kereket a tengely vonaláig, az elsőt pedig a váz felől majdnem a földig lefogja. A rövid, felpattintós sárvédők legjobb esetben is csak a kerék által szétdobált trutymó egy részét fogják fel, vagyis lényegében haszontalanok.

Kenni kell

Ami a törődést illeti, abból a biciklik télen bizony többet igényelnek, mint nyáron. Ha a kerékpárt vizes, latyakos időben nem használjuk, akkor csak kicsivel többet, ha esőben és hóban is, akkor jóval többet.

A láncot és a váltót gyakrabban kell tisztítani és kenni. Tisztítani lehet WD-40-nel, de az kenőanyagnak túl vékony. Kenéshez az egyszerű műszerolaj már megteszi, de (különösen télen) érdemes beruházni teflonos vagy grafitos láncolajba.

Tavasszal aztán nem árt alaposan átnézni vagy átnézetni a biciklit, csapágyakig bezárólag.

Meleg, száraz helyen érzi jól magát

Ha egy mód van rá, akkor ne tartsuk a kerékpárt szabad ég alatt, erkélyen, folyosón, utcán. Az acélvázak rozsdásodnak, és bár főszabály szerint nehezebben törnek, mint az alumínium- vagy a karbonvázak, ha megeszi a rozsda, az acél is megadja magát.

Az alumínium- és a karbonvázaknál a rozsdásodás nem jelent problémát, de az alkatrészeknek nem tesz jót a hideg, nedves idő.

A technika nem szereti a nedvességet

Forrás: Cultura Creative/© Cultura, all rights reserved./Henn Photography

Amikor elkezd esni

Azoknak, akik nagyon ragaszkodnak a bringájukhoz, nem esnek kétségbe egy kis hótól vagy esőtől, esetleg a mínusz 5-10 foktól, és szeretnek gyorsan haladni, már érdemes lehet néhány extra ruhadarabot beszerezni, bár nem feltétlenül muszáj. Minden attól függ, kinek mi van a szekrényében, és mennyire extrémen szereti a téli közlekedést.

Olyan sapkára például nagy szükség lehet, ami nem, vagy csak lassan ázik át, esetleg kapucnis dzsekire vagy kabátra. Ha már itt tartunk, esős-havas időben muszáj vízhatlan dzsekit vagy kabátot felvenni. Mivel a szélhatlan dzsekik többé-kevésbé vízhatlanok is, ez jó eséllyel nem igényel külön odafigyelést.

Aki szeret gyorsan tekerni, az kicsit vagy nagyon télen is megizzad, a softshell dzsekik az izzadság egy részét el tudják vezetni, cserébe csak korlátozottan bírják az esőt. A teljesen vízhatlan, hardshell dzsekik alá könnyebb beizzadni.

Az arany középút

Az izzadás télen korántsem akkora probléma, mint nyáron, a felvett ruhák mennyiségével és az erőkifejtéssel lehet úgy játszani, hogy alig izzadjunk. Ebben az ügyben kompromisszum nélküli megoldás viszont sajnos nincs. Ha kevesebb ruhát veszünk föl, hogy az út végére se izzadjunk meg, akkor az elején (mielőtt elkezdünk kimelegedni) kicsit fázni fogunk. Ha annyi ruhát veszünk föl, hogy az első kilométeren se fázzunk, akkor a végére melegünk lesz.

A problémán segíthet, ha nemcsak softshell dzsekit, de valamilyen futáshoz vagy bringázáshoz való speciális aláöltözőt veszünk fel, ami el tudja vezetni a test hőjét és az izzadságot. Vagy, ahogy nyáron, tartunk magunknál egy tartalék fölsőt, amit megérkezés után át tudunk venni.

A biciklis Akhillész-sarka: a térd

Mínusz 5 alatt már nemcsak a második nadrágot, de térdmelegítőt is érdemes felvenni. Az ízületek rosszul bírják a hideget, a térd pedig különösen ki van téve a mínuszoknak és a menetszélnek. Az, hogy nem fázik a térdünk, nem jelent semmit, és az sem, hogy nem fáj: évek kellenek, mire a hideg megteszi a hatását.

Télen a csapadéktól is jobban kell védeni a lábakat. Egy kellemes nyári zápor után a vizes nadrágot át lehet venni, nagyobb baj nem történik. Ha jéghideg, vizes nadrágban biciklizünk fél órát, a felfázás garantált.

Van, hogy egy sima farmer már nem elég

Forrás: AFP/Shah Marai

Szárazon kell tartani

A hó ebből a szempontból nem olyan nagy gond, az eső ellen pedig többféleképpen védekezhetünk. Tarthatunk magunknál esőnadrágot. Van olcsó, munkavédelmi boltban beszerezhető poliészter-PVC nadrág, vagy sport- és túraboltokban lehet kapni softshellt, jóval drágábban. Megoldás lehet a biciklist és a bicikli egy részét fölülről teljesen betakaró poncsó, bár az nem feltétlenül kényelmes, egyáltalán nem aerodinamikus (már akinek ez szempont), és alulról semmit nem véd.

Lehet kapni külön combvédőt is, ami a comb felső részét takarja. Viszont ez a láb többi részét nem védi, alulról nem véd, cserébe kényelmes, de elég drága.

Cipőből vagy csizmából érdemes olyant felvenni, ami nehezen ázik be. Kiegészítésül tarthatunk magunknál kamáslit, ami vízhatlan, és a cipőre lehet ráhúzni.

Figyelem, figyelem!

Aki hideg, nedves időben is szeret haladósan tekerni, annak már a vezetéstechnikai szempontokat sem szabad elhanyagolnia. A nyerget érdemes picivel lejjebb állítani, ezzel alacsonyabbra kerül a súlypont. De nem szabad túl alacsonyra, a tekerés közben kifelé kalimpáló térdektől az egész bicikli imbolyogni fog.

A kerekeket érdemes valamivel alacsonyabb nyomáson használni, ha puhábbak, jobban tapadnak. Az út esőben vagy hóban sokkal nagyobb figyelmet követel: a kátyúk nem szűnnek meg, csak elbújnak.

Összességében sokkal több figyelemre és óvatosságra van szüksége annak, aki télen (különösen igazi télen, nem csak januári tavaszban) biciklivel akar közlekedni.